A vágy
Tudod, milyen az vágyakozni?
Nem?
Elmesélhetem.
Olyan, amit nem tudsz kiűzni a fejedből, és egy idegszáladból sem, mert mindig visszakúszik, és megvillantja magát.
Ilyenkor, minden egyes esetben, újra és újra felborzolja az összes idegszáladat, és nem enged, míg a gyomrod görcsbe nem szorul, és el nem kezd remegni a térded.
Beívódik a minden napjaidba, minden egyes tevékenységedbe, és mire feleszmélsz, rájössz, hogy nem tudsz élni e nélkül az érzés nélkül, mert olyan, mint a drog, és ha nincs, nem érzed, hogy létezel.
Reggel mikor felébredsz, ez az első érzés, ami beléd hasít, és még a reggeli mosakodásnál használt jéghideg víz sem segít, nem érdekel a reggeli kávéd, mert felsejlik benned az illata, és ahogy a kávé a szádhoz ér, csak a puha forró ajkain jár az eszed, nincs kedved öltözni, mert szeretnéd érezni a bőre melegét, amit már egyszer átéltél.
A leheletet, ami forró és tüzes, és tudod, hogy ha kapod, csak rólad szól.
Ahogy kilépsz a lakásból, ahogy beülsz az autódba, vagy felszállsz a tömegközlekedésre, mindenkiben őt keresed, de nincs, és az a hiányérzet, amit akkor érzel, sokkal rosszabb, mint bármilyen más fájdalom, amit addig valaha is átéltél, pedig átéltél már párat.
A hideg közömbösség, amit nap, mint nap át KELL élj, pedig nem tennél mást, egyszerűen és simán odalépve csak odabújnál, belecsókolnál a nyakába, és megpihennél a vállán, ahogy átölel a karjaival, ami egy menedékként zár el a külvilágtól.
Akkor, de csak akkor tudnád, hogy minden rendben van, és már nem történhet semmi rossz veled, hisz védőszárnyak alatt vagy.
De ahogy kinyitod a szemed, és a kép elillan a szemeid elől, és nem marad más csak a VÁGY, ami nem szűnik.
A szűnni nem akaró vágyakozás, amiről az ember azt hinné, hogy kínzó és rossz, pedig nem, hiszen ez tart ÉLETBEN.
Szeretek fordítani, ezt sokan tudják, akik ismernek, így már csak egy mondat, ami ehhez kapcsolódik:
WHEN YOUR FEELING EMPTY, KEEP IN AN YOUR MEMORY
LEAVE OUT ALL THE REST.
Nem egyszer átéreztem ár azt a fura és felkavaró érzést, amit úgy hívunk, vágy. A vágy az, amikor valamit már megtapasztaltál és újra át szeretnéd élni, vagy még nem tetted, de meg szeretnéd tapasztalni, azonban abban a pillanatban, amikor rádjön ez az érzés, nincs rá lehetőség. Ez a hiány érzete a vágy. Ez lehet egy testi érint(kez)és, egy falat a kedvenc sütidből, és nem utolsó sorban az anyagi kívánság.
Az embert olykor előre viszik a vágyai, olykor igencsak hátráltatják. Ebből kifolyólag igyekszem a vágyaimat kordában tartani úgy, hogy ha egy számomra teljesen abszurd vágy tör rám, kicsit álmodozok róla, majd egy gondolatbeli pofonnal felébresztem magamat. Ez által azoknak a vágyaknak engedek utat, melyek elérhetőek, mi több ezek lesznek a céljaim.
És a cél, a helyesen megválasztott cél vezeti előre az embert. Szvsz
U.i.: Állítólag a szerelem is a vágy egy formája. Eddig nem éreztem soha szerelmesnek magamat, bár nem tagadom, számtalanszor éreztem vágyat egy-egy lány után (ezek persze elsősorban testi vágyak voltak). Azonban soha nem értem el azt a fajta állapotot, melyet elfogadtam magamnak, mint szerelem definíciója (ez mellesleg egy idézet): "Rögtön tudhatod, hogy szerelmes vagy, ha örömet akarsz adni, és nem törődsz a következményekkel" Hwi Noreet (Frank Herbert: A Dűne Istencsászára)
Utolsó kommentek