Megtettem, egy olyan lépést, amire már rég vágyom, és amit sokáig bizonyos, hogy nem tettem volna meg, ha csak nem úgy alakul, ahogyan most is alakult.
Kezembe vettem megint az életem.
Büszke vagyok, nem is kicsit, mert a félúton elvesztett önmagam keresése mellett, azt hiszem, hogy kezd belém visszatérni, ama habitus, amit mindig is szerettem magamban, hogy engem senki, semmilyen körülmények között, (na jó egyet kivéve) nem tudott két vállra fektetni.
Lehetséges, hogy belebukom, de annyi bukást túléltem már. Ezt is túl fogom.
Azt hiszem legalább is.
Érdekes ez a magamat felkutatós, átgondolós, megtalálós dolog, sőt már-már krimibe illő kutatás.
Sokszor, nem ismerek rá magamra, és nem tudom elhinni, hogy ez valóban én lennék, és nem csak egy eljátszott szerep. Pedig, hát nem az. Be kell, lássam, hogy az a 10 év házasság, ami a hátam mögött van, igen komolyan és nagymértékben megnyirbálta, ama személyiséget, aki valóban bennem lakik, és pontosan a kis szabadszellemű gondolkodásával, és hozzá állásával varázsolta el mindazokat, akikkel kapcsolatba lépett, még ha csak egy rövid időre is.
Ez mind annak köszönhető, hogy lettek olyan emberek az életemben megint, akik észrevették, hogy létezem.
Mielőtt félre értenéd, szó szerint engem vettek észre. A szürke kis madarat, és nagyon jól esett, hogy emberként viselkedtek velem.
Jól esett, hogy törődtek velem, és nem engedtél el a kezem, még akkor sem, ha én szerettem volna.
Velem voltak, ha bántó, és sértő voltam akkor is.
Ezek az emberek, valószínűleg fel sem fogják, hogy mit jelentenek nekem, és ha kérdezem, hogy mi a helyzet velük, akkor azt nem merő megszokásból kérdezem, hanem mert tényleg érdekel.
Szeretném, ha bíznának bennem, megosztanák velem az érzéseiket, fájdalmukat, szeretetüket, örömüket, egyszóval magukat.
Szeretném, ha tudnák, hogy nálam, biztonságban vannak, és ugyan úgy, ahogy én magam (mostmár biztosan), ők is lehetnek önmaguk.
Köszönöm nekik, nektek, hogy vannak, vagytok nekem, szívem legmélyebb szeretetével.
Főleg a legszebb, és még fényesedő csiszolatlan gyémántnak
Utolsó kommentek